Bük és Bükfürdő
Rövid történelmi áttekintésHogy mióta létezik Bük települése, pontosan nem tudni, de két dolgot biztosan állíthatunk: a nevét egy 1265-ös határbejáró okiratban említik először hivatalosan, természetesen még a régies Byk formában, és a kutatások szerint ahhoz sem férhet kétség, hogy már a 12. században állt a temploma, vagyis Büköt ennél is korábban alapították. A 15. századtól három Bük nevű település is létezett: Alsó-, Mankó- és Felső-Bük.
Teltek-múltak az évszázadok, jöttek-mentek a nemesi családok, amelyek közül a Felsőbüki Nagy család emelkedett ki leginkább. Felsőbüki Nagy Pál neves és temperamentumos országgyűlési szónok volt a reformkor idején, aki a magyar nyelv ügyét és a jobbágyság terheinek csökkentését tartotta a legfontosabbnak, de jórészt az ő nagyhatású szónoklatának köszönhető az is, hogy 1825-ben Széchenyi István felajánlotta birtokai egy évi jövedelmét a későbbi Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.
1902-ben a három fent említett falu Bük néven egyesült, és a település 2007. július 1-jén kapta meg a városi címet.
Bükfürdő története1957-ben fúrásokat végeztek a környéken. Kőolajat kerestek, ám helyette meleg vizet találtak. A település élt a váratlan lehetőséggel, és 1962-ben megépült az első fürdő. 1965-ben gyógyvízzé nyilvánították a vizét, és a fürdő terjeszkedni kezdett, olyannyira, hogy az 1970-es években már nemzetközi ismertségre tett szert, és ma is Bükfürdő az ország második legnagyobb fürdőkomplexuma. Vizének jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy 1979-ben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala gyógyhellyé nyilvánította Bükfürdőt, és a kis faluból ötven év alatt valóságos üdülőváros lett.